A karácsonyi böjtről

Görögkatolikus egyházunkban a Karácsonyra való készületet november 15-én kezdődjük és december 24-ig tart. Ezt nevezzük karácsonyi böjtnek. Ahogy Húsvét előtt is, nálunk ez is negyven napos időszak. Szokás Fülöp-böjtnek is hívni, mert az utolsó, böjt előtti kötetlen nap Szent Fülöp apostol napja.

Ez terjedelmében megegyezik a Nagyböjttel, de nem olyan szigorú a böjti fegyelem, mint a szent negyven nap esetében. A bizánci hagyományú egyházakban november 15-től december 25-ig szerda és pénteki napokon hústól tartózkodunk.

A böjt étkezési szabályai ilyenkor három dolgot jelentenek: az étkezések számának korlátozását, ettől nem teljesen függetlenül a jóllakás korlátozását és a bizonyos ételektől való tartózkodást. A korai és a szerzetesi hagyományban a böjtben csak napi egy étkezés volt engedélyezett. Ez a kötelező érvényű korlátozás mára megszűnt a híveknek. A több étkezés megjelenésével kialakult olyan felfogás is (főként nyugati hatásra), hogy étkezni ugyan lehet többször, de jóllakni csak egyszer szabad. Az enyhébb változat ennek a fordítottja: naponta egyik étkezéskor se lakjunk jól. Ma ez nem szigorú előírás, de értelemszerűen ajánlható.

A ma élő görögkatolikus hagyományban két fokozata van a böjtnek, ez határozza meg, hogy mely ételektől kell tartózkodnunk. A böjt a hústól való tartózkodást, a szigorú böjt pedig hústól, tejtől és tojástól, magyarán az állati eredetűtől való tartózkodást jelenti. A hal mindkét esetben megengedett. Húsnak számít mindenféle szárnyas és négylábú állat húsa és bármi származéka, tehát a zsíroskenyér, a szalonna, a csontleves, a kocsonya stb. Hasonlóképpen a tej alatt minden tejtermék értendő, még az értéktelen savó és a tejpor is, mint ahogy a tojás a tojásport is jelöli. Ezek fogyasztása tehát a böjt fokozatától függően kerülendő.